A masszázskezelés során elsősorban az izomzatra hatunk, ezért egyik legfontosabb fogás a gyúrás. Ez a fogás sok gyakorlatot igényel. A fogás az izomzaton kívül hat a bőrre és az alatta lévő kötőszövetre, az izmok eredési és tapadási helyére és az inakra is hatással van. A gyúrásnak szerepe van a diagnosztikában is, mert a fogás közben meg tudom állapítani az izomzat tónusát, a kötőszövetben található csomókat, elváltozásokat és az izom-ín átmenetről is tájékozódást ad. Ezen részhez tartozó fontosabb fogalmak. Gyúrás: mechanikus, tonizáló és értágító fogás. Izomtónus: az izmokra jellemző tulajdonság, egy állandó feszülési állapot. Minden egészséges izomnak nyugalmi állapotban állandó hosszúsága van. Ha az izom hosszúsága csökken, az izomtónus fokozódik. Hipertónus: Az izmok fokozott tónusa, mely a normális határon túlmenő tónusfokozódás. Hipotónus: Az izomzat csökkent tónusa. A gyúrás a csökkent tónusú izmok tonizálására, a fáradt izmok regenerálására, a vérkeringés fokozására, a nyirokkeringés javítására kiválóan alkalmazható fogás.

Helyi hatás:
Az ingerek hatására a szövetekben funkcionális változások jönnek létre. Az irhában és a laza kötőszövetben lévő hisztamin és bradikinin aktivizálódik. Hisztamin hatására az erek falát alkotó simaizomrostok ellazulnak, hajszálértágulat,bőrpír keletkezik. Bradikinin felszabadulás az értágító hatásokon kívül a sejtfal áteresztő képességét is megnöveli, ezzel elősegíti az anyagcseretermékek felvételét, valamint a kóros termékek leadását. A mechanikai inger hatására, amelyet a masszázsfogásokkal lehet elérni, javul a vérellátás, ezáltal a szövetek oxigén és tápanyagellátása. A jól kivitelezett fogások hatására javul a nedvkeringés és a fáradtsági termékek kiürülése. -Hisztamin: Értágító hatású szövethormon. A kötőszövetekben különösen a kiserek körül található hízósejtek (mastocyták), tartalmaznak egy olyan enzimet, melynek hatására hisztamin képződik. A sejtek ezt a hisztamint szemcsék (granulumok) formájában raktározzák. Lokális behatásra a mastocyták aktiválódnak, a szemcséket a környezetükbe ürítik. Így felszabadul a hisztamin, melynek hatására az erek simaizmai ellazulnak, az arteriolák és a paraecapillaris sphincterek kitágulnak, a kapilláris falának permeabilitása fokozódik, ezáltal fehérjedús folyadék lép a szövet közti térbe. -Bradikinin: Mechanikai behatásra a szövet közti folyadékban található fehérjéből keletkezik. Biológiai hatásai:vasodilatio (értágító)kapilláris fal permeabilitás fokozódása, fájdalomérző receptorok izgalma. A masszázs mechanikai hatására felszabaduló vasoaktiv anyagok egy része bekerül a keringésbe és távolabbi szervek vasodilatatióját is kiválthatja. Nagyobb területen kialakult értágulat a vérnyomás csökkenésékez, a szív tehermentesítéséhez vezethet.

Távolhatás:
Közvetett úton kialakuló távolhatások reflexes irányítás révén változtatják meg a beidegzések megfelelő szerv funkcióját. A bőr alatt található idegvégződésekből mechanikai hatásra akciós potenciálok indulnak ki, és a befolyásolt helytől távolabb vasomotoros reakciót váltanak ki. Ez a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus túlsúlyához vezet pl: csökken a vérnyomás, bradycardia lép fel, a verejtékezés és a nyálelválasztás fokozódik.

Általános hatás:
A masszázs mechanikai hatására a szervezetben sokrétű változások jönnek létre. A szervezet egyes életfolyamataira gyakorolt hatások egyszerre (szimultán) következnek be, és közben egymásra is hatnak. Fokozódnak a nedvkeringések, vérkeringés nyirokkeringés,az anyagcsere folyamatok gyorsulnak, emelkedik a testhőmérséklet, fokozódik a vizeletkiválasztás, és a légzés.

A masszázs hatása a bőrre és a bőr alatti kötőszövetre:
A masszázs hatására a bőrben vérbőség keletkezik, közben emelkedik a bőr hőmérséklete. Értágító hatású kémiai anyagok termelődnek, fokozódik a vérkeringés, ezáltal az anyagcsere. Mechanikai hatásra meggyorsul a szarupikkelyek leválása, így a hám osztódásra képes sejtjei élénkebben szaporodnak. Ennek következtében a hám kicsit megvastagszik, edzettebbé, a külső hatásokkal szemben ellenállóbbá válik. A bőr rugalmasságát, üdeségét biztosító kötőszövet életműködése fokozódik, sejtjei, rostjai megújulnak. A rendszeresen, szakszerűen végzett masszázs eredményeképpen az öregedés folyamatai később, lassabb ütemben következnek be!!! A masszázzsal a verejtékrendellenességek is kedvezően befolyásolhatók. A test térfogata masszázs hatására mérhetően csökken. A kötőszövetben található kóros anyagcseretermékek felszívódása a mechanikai hatásra meggyorsul. A folyamatos gyógymasszázs kezelés hatására megszűnnek a bőr alatti kötőszövetben lévő feszülések, letapadások.

A masszázs hatása az izomzatra:
A masszázs hatása az izomzatra főként az anyagcsere meggyorsításán alapszik. A bomlástermékek eltávozása megszünteti a fáradtság érzését. Az oxigénnel, tápanyagokkal bőven ellátott izom jól működik, tónusát, erejét idősebb korban is megőrzi, teljesítőképessége nő, az izommunka gyors és kitartó lesz. Fizikai munka vagy sporttevékenység után alkalmazott masszázs megszünteti a fáradtságot. A masszázs kezelés során olyan kapillárisok is bekapcsolódnak a keringésbe amelyek nyugalomban voltak. Rendszeres masszázs után a sportolók teljesítőképessége akár 30%-al is nőhet.

A masszázs hatása a vér-és nyirokkeringésre:
A masszázs mechanikai hatást gyakorol a bőrre és az alatta lévő szövetekre. Ez a vérbőség főleg a mechanikai ingerek idegrendszerre gyakorolt hatásán alapszik. A külső ingerek a végkészülékek és az érző rostok közvetítésével az idegközpontokra hatnak , melyek válaszképpen megindítják a szervezet védekezési és alkalmazkodási folyamatait. Az idegimpulzusok és a vérben, szövetekben megjelenő vegyi anyagok hatására kitágulnak az erek. A masszázs gyenge mechanikai ingerei az idegrendszer közvetítésével helyi vérbőséget idéznek elő a szövetekben, melynek eredményeképpen a tápanyagok és a bomlástermékek gyorsabban kicserélődnek, a sejtek életműködése fokozódik, a szövetek megújulnak. A masszázs fogásai mint szivattyú, úgy hatnak az erekre, a nyomás a perifériától a szív felé hajtja a vért. A masszázs a nyirok áramlását is hasonlóan befolyásolja. A felszíni nyirokerek keringését bizonyíthatóan meggyorsítja.

A masszázs hatása az idegrendszerre:
Az ideg mechanikai hatásra ingerelhető, így a masszírozás befolyásolja a felsőbb idegrendszeri központokat. A kezelt területen lévő idegvégződések által felvett ingereket vegetatív és érző afferensek a formatio reticularis és a limbikus rendszer központjaiba vezetik,ahonnan ezek az agykéregbe jutnak. Az agykéreg reaktívan befolyásolja az agyi központokat (ezzel magyarázható a masszázs nyugtató elaltató hatása is) A masszázs reflexhatásának igen nagy jelentősége van, ez képezi az élettani hatások alapját.

Lúdtalp masszázs kezelése, a masszázs kezelés szempontjait meghatározó tünetek:

-Láb- lábszár fájdalom.

-Fáradékonyság, a fizikai terhelhetőség csökkentése az alsó végtagban.

-Gyengült láb, lábszárizomzat.

-A megváltozott statikai viszonyok miatt térd, comb, deréktáji fájdalmak is jelentkezhetnek.

-Esetenként a láb pronációs kontraktúrája alakulhat ki.

A kezelés kivitelezése:

A láb és a lábszár kezelése hangsúlyos. A fájdalom csökkentése céljából sok lazító fogást alkalmazok, gyúró fogásokkal kombinálva, melyek az izomerősítést szolgálják.

A láb anatómiája .

Az emberi láb 26 csontból, több ízületből, izomból, inakból álló, igen precíz szerkezet. Eredetileg mint kúszóláb, kapaszkodásra, fára mászásra szolgált. Az öregujj, a talpi boltozat, a rugalmas ízületek a fatörzs biztos megfogását biztosították. Bámulatos, hogyan alkalmazkodott ez a szerkezet a két lábon járás miatt megváltozott követelményekhez. A talpra nehezedő testsúly hatására alakultak ki a lábboltozatok, melyek az építészetben közismert feszítőszerkezethez hasonlóan a terhelést jelen esetben három talajjal érintkező pontra osztja szét. A sarokcsont gumója, az I. és az V. lábközépcsontok felett kifeszülő rugalmas boltozatot a talphoz pányvázott lábszárizmok tartják fenn. A lábat mozgató izmok a lábszáron erednek, hosszú inak segítségével hajtanak végre olyan bonyolult mozgásokat, mint a futás, az ugrást stb.

Leonardo da Vinci még “mérnöki mesterműnek, műalkotásnak” nevezi az emberi lábat. Ezzel szemben e század elején élt lábsebész véleménye szerint “a mai ember lába az eredetinek csak torzképe csupán”.

Az emberi láb vázszerkezete a kézhez hasonló: lábtőből, lábközépből és ujjakból áll. A kéz vázának sokoldalú mozgékonyságra irányuló felépítésével szemben a láb váza elsősorban egységes statikai szerkezet. Ujjai rövidek, és a kéznél jóval kevésbé mozgékonyak, mégis a láb az ember egyenes testtartása melletti járáshoz, futáshoz stb. bámulatosan adaptált mozgékonyságú testrész. A két végtaggal való járás, futás, ugrás, sőt fára stb. való mászás igénye igen speciális követelményeket támaszt a láb vázszerkezetével szemben, ezért nem csodálható, hogy az emberi lábhoz akár csak megközelítően hasonló megoldás az állatvilágban nem található. Az emberi kézhez, számos eltérés ellenére, a majomkéz, sőt több sokkal alacsonyabb rendű emlős és gerinces (pl. kétéltűek) “keze” elvileg hasonló, az emberi láb ezzel szemben egészen specifikusan emberi (némileg hasonlatos hozzá a medve lába).

A láb boltozatos szerkezet, amelyen hosszanti és harántboltozatot különböztetünk meg. A csontos ívet a lábtõ és a lábközép szalagkészüléke oly szorosan tartja össze, hogy egészséges láb a test tömege alatt nem deformálódik észrevehetõ módon. Ennek ellenére a boltozatszerkezet kétségtelenül rugalmas, és a járás, ugrás stb. közben elõforduló rázkódásokat csökkentõ konstrukció. Fontos szerepe a boltozatos szerkezetnek, hogy a boka alatt nyomástól védetten engedi a talp területére belépni, ill. elágazódni a láb ereit és idegeit. A talp izmai is védettek a közvetlen összenyomástól.

A láb a lábszárral a bokaízületben ízesül, a kéz vázával ellentétben azonban csak egyetlen lábtőcsont, az ugrócsont révén. A lábtő a lábnak mind tömegben, mind hosszban a legnagyobb részét képezi, a vele egységes statikai struktúrát alkotó lábközép az egész lábhoz viszonyítva körülbelül azonos arányú, mint a kézen. Az ujjak váza – különösen a középpercek tekintetében – majdnem csökevényesnek mondható az öregujj kivételével, amely a kéz hüvelykénél rövidebb, de vaskosabb, és mûködés szempontjából is elsõdleges fontosságú része a lábnak.

A lábujjak gyengén felfelé ívelt váza folytán csak az ujjbegyek érintkeznek a talajjal. Legfontosabb az öregujj, amelynek a járásban az a szerepe, hogy a hátul levő végtag “elrugaszkodását” biztosítsa a talajtól.

Az öregujj hajlító izma és ennek ina ennek megfelelően igen erős. A többi ujj inkább csak egyensúlyozó mozgást végez, a labilis egyensúlyban levő test ide-oda dőlését a lábujjak finom játéka billenti mindig vissza a függőleges helyzetbe. Az ujjak e szerepét a magasról lelépő láb reflexesen szétterpesztett ujjai is mutatják, amellyel mintegy megelőzendő a lelépéskor keletkező bizonytalan egyensúlyi helyzetet, nagyobb támasztási felületet igyekszik a láb nyerni. Funkciójának megfelelően általában az öregujj a leghosszabb.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a lábboltozat hordozza élettani viszonyok között a test egész terhét. A boltív csontos alátámasztási pontjai sík talajon egy háromszögletű alátámasztási felszínt képeznek

A lábnyomot megszemlélve persze lényegesen nagyobb alátámasztási felszínt kapunk, ami a láb lágyrészeinek köszönhető. A nyomás terjedése a lábszárból, a bokán keresztül a lábtőcsontokon át a közép- és elõláb felé történik.

A nyomás két irányba történő közvetítése a boltozat összenyomásának irányába hat.

A lábfej szalagkészüléke kimeríthetetlen, és az izmoknál jóval nagyobb ellenállással rendelkezik. Az ellenálló képességének nagysága állandó, de túlnyújtása esetén az eredeti formáját már nem nyerheti vissza.

-Dörzsölés (friction):
A leggyakrabban alkalmazott masszázsfogás. Ez egy kifejezetten ingerfogás, melynek felületes és mély hatása van. Felületes hatása a szarupikkelyek leválásának elősegítése, tehát mechanikai hatás és a vérbőség keltése,hyperaemia. A mélyebb dörzsölés a bőr alatti kötőszövetre, az izmokra, az izom-ín átmenetre, az inakra és az idegvégződésekre hat. Ezen fogás hatására az irha hajtű alakú kapillárisai kitágulnak és megnyílnak azok a hajszálerek is, amelyek nyugalmi állapotban nem vesznek részt a keringésben. Ezt hívjuk shunt hatásnak. A hosszabb ideig tartó, gyengédebb dörzsölés csökkenti a helyi érzékenységet, a gyors és erősebb fogások serkentő, ingerlő hatással vannak a központi és a perifériás idegrendszer működésére.

-Gyúrás (pétrissage):
A masszázskezelés során elsősorban az izomzatra hatunk, ezért egyik legfontosabb fogás a gyúrás. Ez a fogás sok gyakorlatot igényel. A fogás az izomzaton kívül hat a bőrre és az alatta lévő kötőszövetre, az izmok eredési és tapadási helyére és az inakra is hatással van. A gyúrásnak szerepe van a diagnosztikában is, mert a fogás közben meg tudom állapítani az izomzat tónusát, a kötőszövetben található csomókat, elváltozásokat és az izom-ín átmenetről is tájékozódást ad. Ezen részhez tartozó fontosabb fogalmak. Gyúrás: mechanikus, tonizáló és értágító fogás. Izomtónus: az izmokra jellemző tulajdonság, egy állandó feszülési állapot. Minden egészséges izomnak nyugalmi állapotban állandó hosszúsága van. Ha az izom hosszúsága csökken, az izomtónus fokozódik. Hipertónus: Az izmok fokozott tónusa, mely a normális határon túlmenő tónusfokozódás. Hipotónus: Az izomzat csökkent tónusa. A gyúrás a csökkent tónusú izmok tonizálására, a fáradt izmok regenerálására, a vérkeringés fokozására, a nyirokkeringés javítására kiválóan alkalmazható fogás.

-Ütögetés (tapotement):
Az eddig említett fogásoktól eltérő. Eltérő abban, hogy ritmikus, megszakított fogás. A kezem csak rövid ideig érintkezik a testfelülettel. Ingerfogás, melynek hatására a felületes bőrerek kitágulnak. A rövid ideig tartó ütögetés során a bőrerek összehúzódnak, tónusuk fokozódik, a kapillárisok szűkülnek. A hosszabb ideig tartó ütögetések a bőr és a bőr alatti kötőszövet kapillárisait kitágítják, az érfalak tónusa csökken, a bőr kipirul, felmelegszik. Ütögetés hatására az izomzat regenerációs folyamatai felgyorsulnak.

-Rezegtetés , vibrálás (vibration):
Nyugtató, tónuscsökkentő. Csökkenti az idegek ingerlékenységét az idegkilépési pontokon alkalmazva fájdalomcsökkentő hatást fejt ki. A mellkas vibrációja nyákoldó hatású, mert segíti a hörgőkben gyulladás miatt keletkezett váladék oldását és eltávolítását. A hasnál való alkalmazása fokozza a bélperisztaltikát. Ez a fogás általában fokozza az emésztőnedvek elválasztását és oldódnak a belső szervek simaizom görcsei. Lelki feszültségek oldására is alkalmas lehet.

-Intermittáló fogás:
A legenyhébb masszázsfogás, melyet a duzzanatok, pangások felszívódásának elősegítésére alkalmazunk. Törés, ficam, rándulás utókezeléseként vagy amikor a bőr még fájdalmasan húzódik az intermittáló fogást alkalmazom. Szívó-nyomó hatású. A nyirokerek és vénák kiürülését eredményezi.

-Kiegészítő masszázsfogások:
Kirázás: Ez a mozgás a vibrációhoz viszonyítva nagyobb amplitudójú.