Gyógymasszőr

Gyógymasszázs Gyógymasszőr Kötőszöveti masszázs

Gyógymasszázsnak tekintjük azokat a masszázsfogásokat, amelyeket kifejezetten a meglévő problémák, betegségek kezelésére dolgoztak ki, de szigorú szabályai vannak. Gyógymasszázst csak szakképzett gyógymasszőr végezhet. A gyógymasszázs fajták a következők:

A masszázsmegnevezésekre kattintva elolvashatja ezeknek a gyógymasszázs féléknek a főbb jellemzőit, és hogy milyen esetekben szoktuk alkalmazni őket. Sokan felteszik a kérdést, vajon mi a különbség gyógymasszőr és masszőr között. Egyszer csak gondolunk egyet, hogy masszázsra lenne igényünk, ha nincsen semmi fizikai, testi problémánk, akkor mindegy, hogy masszőr vagy gyógymasszőr kezelését vesszük igénybe. Viszont, ha valami testi, fizikai, mozgásszervi gondunk van, esetleg baleset utáni regenerációra van szükségünk, vagy sportsérülés után vagyunk, akkor mindenféleképpen csakis gyógymasszőr segítségét kérjük. Amennyiben az orvos írja ki a kezelést, minden esetben gyógymasszázst javasol. Az iskolázottságot tekintve a masszőr “suli” egy kis anatómiai beletekintés mellett az alapfogások elméleti és gyakorlati megtanulása után általában végéhez is ér, (én is elvégeztem egy ilyen tanfolyamot a gyógymasszőr sulim: ETI előtt, aminek az időtartama néhány hétvégét vett igénybe). Ez arra elég, hogy frissítő, lazító, kényeztető masszázst, akár családon belül, vagy üzleti célból tudjunk alkalmazni. Tovább olvasom →

Nyirokdrenázs (nyirokmasszázs)

Gyógymasszázs Hírek Nyirokmasszázs

A manuális nyirokdrenázs (limphdrainage) megalkotója Dr. Emil Vodder,aki 1936-ban Párizsban tárta a nyílvánosság elé tapasztalatait. Nem fogadták nagy lelkesedéssel, mivel a nyirokrendszer, főleg a nyirokcsomók masszírozása tabu volt az orvosok, masszőrök számára. A drenázs szó használata a megfelelő, mert jelentése víztelenítés, váladék-  folyadékelvezetés. A drenázsnak semmi köze a klasszikus masszázshoz. A manuális nyirokdrenázs ma már tudományosan bebizonyított, elismert kezelőeljárás.

Nyirokedényrendszer (Systema Lymphaceum) anatómiája:

A szövetekben termelődő nyiroknak, valamint a bélcsatornából felszívódó nyiroknedv szállítására, részben pedig fehérvérsejtek termelésére szolgál. A nyirokedényrendszer nyirokhajszálerek, nyirokerek dús hálózatából, valamint nagyobb nyiroktörzsekből, a csőrendszerbe iktatott nyirokszervekből áll. A nyirokrendszer a szövetek közötti résekből indul ki, a nagy nyiroktörzseken keresztül a vénás rendszerbe ömlik. A nyirokrendszer nem egy önmagába visszatérő rendszer, mint a véredényrendszer, hanem a vénás rendszernek egy, a perifériáin vakon végződő oldalágaként fogható fel. Tehát a nyirokrendszer a vérkapillárisok területén a szövetrésekben kezdődik, majd a vénás rendszerre párhuzamosan egyre nagyobb törzsekben gyűlik össze, a főtörzsek végül a vénás rendszerbe torkollnak. Így a nyirokrendszer nevezhető a vénás rendszer mellékpályájának. A nyirokerek hálózatában nem található olyan közbeiktatott izmos szerv mint a szív, amely a nyirok áramlását fenntartaná. A nyirok mozgását más tényezők is befolyásolják. Ezek közül a legfontosabbak a szövetnedv nyomása, a nyirokerek falának aktív összehúzódása, a negatív mellkasi nyomás szívó hatása, a környező szervek izmok nyomó hatása.

Tovább olvasom →